Beszámoló a Nőnapi sétáról (2024.)

Kedves Tagjaink! 
Az EMSZ elnöksége egy  vezetett kulturális sétával kedveskedett a nő tagjainak. Mivel senki nem tudta, hogy mi ez ezért bátortalan volt a jelentkezés, de az esemény sikere alapján valószínűnek látjuk, hogy érdemes lesz megismételni. Addig is olvassátok.

Sétánk az első képpel kezdődött, ahol a háttérben a Gellért-hegyet láthatjuk, melyet Teutánus hegyének neveztek.  

Megnéztük a 100 éves étterem épületét, mely az egyetlen épen megmaradt pesti barokk stílusú lakóház. Szép díszítése az 1700-as évek közepén kőből készült, nem gipszből. 

Végig sétáltunk a Haris közön, mely a terület egykori birtokosáról Haris Gergelyről kapta nevét. Budapest egyik leggazdagabb embere volt, akit annyira szerettek a munkásai, hogy amikor beteg lett a háza körüli utcákat szénával szórták fel ne zavarják meg utolsó óráit.

Megálltunk a Pesti színház épülete előtt, melynek helyén a 18. század folyamán a Hét választófejedelem fogadó állt. Helyet adott a kor legnagyobb báljainak, mulatságainak – állítólag titkos ún. „fekete báloknak” is, melyen a párok meztelenül táncoltak. A fogadó helyén épült a ma látható klasszicista épület a Nemzeti Szálló.  Ekkor bérelte sétavezetőnk szépnagyapja, Rémi Róbert, neves pesti kereskedő, politikus. A szálló leghíresebb eseménye az volt, hogy 1888-ban maga Ferenc József járt itt személyesen. Egy főpapot látogatott meg. Akkor a Rémi-család legendáriuma szerint abból a kannából teáztak, ami a képen látható. 

Megnéztük az egykori szálló mellett a Zsolnai-kerámiával borított homlokzatú épületet, az ún. Thonet-házat, melynek az aljában üzletek voltak és vannak. Itt lehetett 1889-es megépülésekor kapni Pesten a thonett székeket. A ház mellett jelenleg is üzemel egy gyönyörű, 1908-ban alapított, szecessziós enteriőrű virágüzlet, melynek a belső képét láthatjátok.

Tettünk egy kis kitérőt a Petőfi Sándor utca felé, ahol a Régiposta utca sarkán megtekintettük az egykori Brammer-posztókereskedés 1920-as évekbeli márvány portálját, melyet Brammer Ödön cégalapitó monogramja és az üzlet alapításának 1888-as dátuma is díszített. A szocializmusban is híres ruhabolt működött itt. 

 A következő megálló a Vigadó tér sarkán az egykori Angol Királynő Szálloda helye volt, mely akkor épült fel, amikor Viktória királynő 1839-ben trónra lépett. Deák Ferenc éveken át lakott a szállóban, mely a leghíresebbek közé tartozott a városban.

Körbesétáltunk a Vigadó teret és kiderült, hogy Pest leghíresebb kávézója a Hangli működött itt a II. világháború előtt. Ebből az időből maradt meg a tér öntöttvas kerítése és a Vízöntő gyerekek szobra. Befejezésül megtanulhattuk a bálozó kisasszonyok legyező nyelvét. 

Nagyon érdekes előadás volt, sok személyes kötődéssel. 

Köszönjük Görbe Márk művészettörténésznek.